Az ünnepek nagy része téren és időn töretlenül átível a kezdetektől egészen napjainkig. De több ezer éve nem is élt Jézus meg a húsvéti nyuszi se jött még, akkor, mi van? A megoldás a csillagászatban keresendő.

Múltkor hallottam egy üzletben, hogy a kíváncsi 5 éves forma kislány vadul próbálta faggatni az anyukáját, hogy miért akkor van a karácsony. Az anyukája, kicsit türelmetlenül igyekezett annyival lezárni a történetet, hogy mert régen akkor született a kis Jézus. Ennyi lenne?

A Föld gömb alakú, ezt már az ókorban is tudták, aztán a tudományok fejlődésével a geoidnak nevezték, ez a geodéziában használatos fogalom, pontosabban az elméleti földalak, A bolygónkat két fontos erő formálta meg, az egyik a tömegvonzás, a másik a tengelykörüli forgás. A Föld tengely körüli forgása meghatározza az életet, ezért váltakoznak nappalok és éjszakák, az évszakok, sőt az időjárás bizonyos elemei is idekapcsolódnak. Az emberek ennek köszönhetően érzékelik mindenféle extra tudás és szerkezet nélkül az időt.  A Föld keringési síkja a Naprendszerben az ekliptika. Viszont ez nem esik egybe az Egyenlítővel, 23,45 fokos eltérés van. A tengelyferdeségnek köszönhetjük az évszakokat, attól függően, hogy a Föld melyik féltekéjére mennyi napsütés jut adott pillanatban a Ráktérítő és a Baktérítő között. Kialakult négy fontos asztronómiai időpont, a téli-nyár napforduló és az őszi-tavaszi napéjegyenlőség.

Az ősi kultúrákban a kezdetleges csillagászati ismeretekkel ezeket az időpontokat már meg tudták határozni és azoknál a népeknél, ahol szoláris időszámítás volt az elfogadott gyorsan ünnepekké váltak. A négy időpont meghatározta az emberek munkáját, gyorsan szakrális vonatkozást is kaptak a vallásokban. Millió néphagyomány maradt fent a mai napig, hogyan győz a téli napfordulón a sötétség felett a világosság és a napéjegyenlőségnél pedig képesek visszajönni a halott lelkek. 

Ha több kultúrát nézünk meg egy pillanatra, kiderül, hogy a szaturnália ünnep, dionüszosz újjászületése, és Jézus születésnapja egy és ugyanazt jelenti. Az időpontok közösek, bármilyen vallási körítést is kapjanak a fordulópontok (gondoljunk a zsidó pészahra és a keresztény húsvétra).  Természetesen a vallások is hatottak egymásra, átvettek elemeket, így még színesebbé és komplexebbé váltak az ünnepek. 

 Visszatérve a kíváncsi kislány kérdésére, pontosan senki nem tudja, hogy mikor is született Jézus, a történészek időszámítás előtt 2-7 közé teszik és egyáltalán nem biztos, hogy ez december 25-én történt. Az első hivatalos december 25-ei karácsony ünneplés 336-ban volt, és ezután deklarálta ezt a dátumot I. Gyula Pápa. Valószínűleg azért került erre a dátumra a karácsony, mert így az addigi népszerű pogány ünnepeket (Mithrász fényünnep, Saturnália, Hannukah). A napforduló és a karácsony esetében megfigyelhető, hogy van pár nap eltérés, ez köszönhető annak, hogy a középkorban az európai országok a Gergely-naptár használatára álltak át, és előrébb csúszott a téli napforduló, viszont a karácsony maradt december 25-én.

Későbbi posztokban foglalkozni fogunk a millió néphagyománnyal, ami az asztronómiai fordulópontokhoz kapcsolódik, elsőként majd az őszi napéjegyenlőséggel.